Familie Rimler

Email: info@rimler de

Herr Dr. Molnar Attila ist mit der Rimler Familie in Nagyvárad verwandt und hat mir bei der Familiengeschichte mit Informationen geholfen. Er schrieb, dass er die Kreuzzug-Geschichte ebenfalls von seiner Oma gehört hat, womit der Verdacht verstärkt wird, dass beide Rimler Familien, diejenige in Nagyvárad und diejenige in Baja gemeinsamen Ursprungs sind. Er hat mich auch auf die Information über seinen Verwandten Rimler Pál aufmerksam gemacht und die Verwandschaft zu Rázga Pál, sowie Rimler Károly bestätigt.

Die Familie Rimler stammt aus Elsass-Lothringen, einer mit Namen Johann hat im Jahre 1100 an den Kreuzzügen teilgenommen und fiel dort. Er wurde in Jerusalem begraben, sein Grab befindet sich im heutigen Franziskanertempel. Für seine Verdienste wurde die Familie zum Ritter ernannt und erhielt einen Wappen mit einem Mönch, der ein Schwert in einem blau-goldenen Schild in der Hand hält, Familienwappen.

In der Familienbibel steht: “Dieses Buch gehört uns Brüdern Johann, Jozsef und Andreas Rimler, welches wir von unseren geliebten Eltern geerbt haben 1852.

Der älteste Vorfahre, von dem schriftliches überliefert ist, war Rimler János, der 1803 in Szenice bei Pressburg geboren ist und evangelisch war. Er hat 1836 Lang Erzsébet geheiratet. Sein zweiter Sohn, Rimler Sándor ist am 13.03.1840 bereits in Baja, dem Stammsitz der neuen Familie, geboren. János ist 44 jährig am 27.03.1847 verstorben, seine Frau lebte bis 02.02.1878.

Die Eltern

János (Iván) hat zusammen mit Nagy András aus Baja emsig die Ahnenforschung betrieben, sie haben das Ergebnis ihrer Arbeit wie folgt dokumentiert:

Die Kinder von Rimler János und Lang Erzsébet waren:

Gyermekeik:

1. Rimler János, bábos, korán elhalt sz.1836 mh. 1853.V.19
2. Rimler Sándor József, pék szül. Baján 1840.III.13 mh. 1878.X.25. Baja
3. Rimler András, aranymüves        “ 1841.XII.9 mh. 1858.III.16
4. Rimler Károly, szül Baján        “ 1843.X.6. mh. 1843.XII.13
5. Rimler Karolina        “ 1845.IX.16 mh. 1846.X.10
6. Rimler Mária        “ 1848.III.23 ?

——————–

A.I.1. Rimler Jánosról csak annyit tudunk, hogy szintén apja mesterségén volt és hogy korán elhalt.

A.I.2. Rimler Sándor József (Großvater von Iván) pékmester Baján a Kéményseprö utcában (mai Petöfi Sándor utca) lakott és müködött. 1864.IX26.-án nösült, 25 éves korában, elvette a 20 éves, katolikus Fischer Emmát, Fischer Sándor timár és Sámuel Mária lányát. Itt kapcsolodik elöször össze a Rimler-család a Fischer családdal. Fischer Emma 1843XII.21.-én született Baján, származására vonatkozokat a Fischer család hasonló leirásában találunk.

Rimler József 38 éves korában, 1878.X.25.-én halt meg tüdösorvadásban. Vásározni jártak és egy ilyen alkalommal nagyon átfázott, ez okozta korai halálát. Az özvegy Moholra ment látogatoba Rimler Erzsébet nevü lányához, aki ott volt férjnél és ott is halt meg 1897.X.12. Elözöleg Baján a Petöfi utcai pékségben évekig folytatta az üzletet özvegyen.

Gyermekeik:

1. Emma sz. 11865.VIII.3. Baja mh. 1943.IV.30. Kaposvár
2. Sándor József sz. 1866.X.7    “ mh. 1871.III.24. Baja
3. József sz. 1868.I.16    “ mh. 1941.IV.23. Baja
4. Irén sz. 1869    “ mh. ?
5. Erzsébet sz. 1870.X.6    “ mh. 1932.V.V.26 Pécs
6. János sz. 1872.III.5    “ mh. 1872.X.14. Baja
7. Teréz sz. 1873.X.7    “ mh. 1948.XII.14. Baja
8. Etelka sz. 1874    “ mh. ?
9. János Adolf (Vater von Iván und Anna) sz. 1873.X.7    “ mh. 1951.VIII.3 Szentendre
10. Gusztáv sz. 1878.V.31    “ mh. 1878.XI.10 Baja
11. I.3. Rimler András, nötlen, aranymüves, 16 éves korában meghalt. Halálok: tabes! Ilyen kitétel sok van a régi anyakönyvi bejegyzésekben, hogy akkor mit értettek alatta, nem tudjuk. (Bejegyzés 2021-ben Gelléri Emiltöl, gerincvelö sorvadás, elgyengülés.)

A.I.3. Rimler Károly 9 hetes korában meghalt, halálok: elszáradás

A.I.5. Rimler Karolina 13 hónapos korában halt meg: görcsökben

A.I.6. Rimler Mária az 1847.III.27.-én elhalt apától már nem származhatott. Az anyakönyvben özv. Rimler Erzsébet (Lang) az anya és a gyermek törvénytelennek van bejelölve. Ezen Rimler Máriának 1866.II.11-ben ugyancsak Mária nevü törvénytelen gyermekéröl van bejegyzés az ev. Egyházközösség bajai anyakönyvében.

——————-

A következö generáció:

I.2.a. Rimler Emma, Tadics Benö bajai pékmester felesége lett. Tadics Benö, Tadich Simon és Horváth Terézia fia Baján 1854.III.21.-én született. Házasságkötés: 1881.VII.4. Mindketten katolikusok voltak. Rimler Emma is, édesanyja Fischer Emma révén, aki katolikus volt. Pékségük Baján a Honvéd utcában volt. T. Benö 1904.X.14.-én meghalt. Az özvegy még egy ideig vezette  a pékséget, de késöbb elköltözött Bajáról. Benö fiának plébániáján volt Szakályban és Döbröközben. Kaposvárott halt meg Anna lányánál 1943.IV.30.-án. Jól sikerült olajfestményü arcképe Benö fiánál van.

Gyermekeik:

1. Sándor sz. 1881.VII.29. Baja mh. 1948.I.4. Kaposvár
2. Dezsö sz. 1882.XII.5    “    mh. 1925.II.27 Kaposvár
3. János sz. 1884.VI.12    “ mh. 1885.VI.14 Baja
4. Anna sz. 1886.III.28    “ mh. 1975.IX.11 Kaposvár
5. Ilona sz. 1887.XII.20    “ mh. 1892.IV.24 Baja
6. Benö sz. 1890.IX.18    “ mh. 1973.XI.10 Döbrököz

I.2.b. Rimler Sándor József 5 éves korában elhalt.

I.2.c. Rimler József kereskedönek készült, Szekszárdon és Budapesten segédkedett, késöbb azonban özvegy édesanyja hanyatlóban lévö péküzletének fellenditésére haza jött, a pékséget kitanulta és folytatta is, de orvosi tanácsra abba kellett azt hagynia. A bajai Takarékpénztárba került, ahol késöbb pénztáros lett és volt nyugalomba vonulásáig. Házasságra lépett Fischer Margittal, Fischer Ferenc István és Gál Hermina lányával Budapesten 1896.VI.16.-án (lásd még a Fischer család leirrásánál is).

Gyermekeik:

1. Margit sz. 1897.V.16. Baja mh. 1919.IV.29.  Baja
2. Hermin sz. 1899.II.18. Baja mh. 1985.V.3. Baja
3. Klotild sz. 1900.V.21. Baja mh. 1951.VII.8. Drávafok
4. Ilona sz. 1901.V.23. Baja mh. 1935.IX.11. Debreceni klinika
5. Magda sz. 1903.VI.23. Baja mh. 1982.VI.15 Newyork
6. József sz. 1910.VI.24. Baja mh. 1983. Detroid

Rimler Józsefné meghalt Baján 1941.XII.30. a Rókus temetöben fekszik a családi sirboltban.

I.2.d. Rimler Irén korán elhalt.

I.2.e. Rimler Erzsébet Kalocsán 1890-ben végzett, tanitónö volt, férjhez ment Pekár Béla moholi segédjegyzöhöz, aki azonban 1899-ben meghalt. Az özvegy a Báta melletti Furkó pusztán lett tanitónö idös koráig. Pécsre költözött és ott is halt meg 1932.V.26.-án. Eltemetve Bátaszéken van. (Bejegyzés 2021 Gelléri Emil: Furkópuszta külterület, amely része Báta község területének, amelynek központjától számítva nagyjából 5 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve mezőgazdasági jellegű tanyák. A területén található lakások száma körülbelül 2 darab. Mohol mai neve Mol kb. 60km-re Röszkétöl a Tisza mellett.)

Gyermekeik:

1. Lajos sz. 1893 mh. 1917
2. Béla sz. 1895.II.4 Mohol mh. 1961.VII.21. Fadd
3. Mária sz. 1897. mh. 1897
4. István

I.2.f. Rimler János, Baján héthónapos korában halt meg: bronchitis.

I.2.g. Rimler Teréz, Kalocsán 1899-ben végzett tanitónö, Bátyán tanitott, ott ismerkedett meg a soltvadkerti származásu, paprikamalom gépésszel, Lupinek (Lendvai) Józseffel, ki öt elvette feleségül. Férje 1912-ben meghalt, az özvegy késöbb nyugdijas korában hosszabb ideig élt Tompán és Baján 1948.XII.14.-én halt meg és a bajai Kálvária temetöben a régi Rimlerek sirjában van eltemetve. (Bejegyzés 2021-ben Gelléri Emil: Bátya az 51-es út mellett van Kalocsátol kb. 2km-re délre, ahol egy hires paprikamuzeum van.)

Gyerekeik:

1. József sz. 1904.VI.21 mh. 1964.X.24 Szegedi Klinikán (nyakszirt operáció)
2. Teréz sz. 1906.IX.4 mh. 19… Baja

I.2.i. Rimler János Adolf, evangélikus. Jogi doktor, Baján ügyvéd, néhány évig a városnál helyettes fö jegyzö. Majd birói pályára ment: Csúrgón járásbiró, Barcson járásbirósági elnök, végül Kaposvárott a törvényszék elnöke lett és ott volt nyugdijazásáig. Felesége Littke Renee, akivel Budapesten 1908-ban esküdtek meg. Felesége katolikus volt, 1942-ben halt meg Kaposvárott és ott is fekszik a temetöben. R. János nyugalmazott állapotában gyermekeihez költözött Szentendrére és ott is halt meg 1951.VIII.3.-án. Ott temették el.

Gyermekeik:

1. János Aurél György (Iván) sz.1909.I.16 mh. 1992.VII.18 Szentendre
2. Anna (Anita) Mária Renata sz.1911.II.7 mh.2005.IV.28 Nürnberg

I.2.j. Rimler Gusztáv 5 hónapos korában görcsökben meghalt.

                                                                   ——————————————–

A következö nemzedék, a jelen összeállitást készitök kortársai.

I.2.a.1. Tadics Sándor, eredetileg könyvkötészetet tanult, majd pékmester lett és ezt is folytatta Baján, késöbb Kaposvárott. Itt is nösült, felesége Endrédi Mária.

Gyermekeik:

1. Dénes (Tiszagátira magyarositott)
2. István “
3. József “

1.2.a.2. Tadics Dezsö, füszerkereskedönek tanult, de ö is pékmester lett Kaposvárott, ahol 1925-ben az elsö világháboruban szerzett tüdöbajban meghalt. Felesége Mihálovics Anna.

Gyermekeik:

1. Dezsö sz. 1910 nös Kiss Ilonával
2. József sz. 1911 nös Rácz Ilonával
3. Ilona sz. 1913.III.7 (Vörös Józsefné) mh. 1962.III.6
4. Benö sz. 1915.III.11 (Nös Pojdár Máriával)
5. Anna sz. 1920.III.16 (Kovács Sándorné)
6. Irén sz. 1922.III.21 (1. Magyari Károlyné, 2. Szöke Kálmánné)

1.2.a.3. Tadics János korán elhalt

1.2.a.4. Tadics Anna, 1906.IX.13.-án férjhez ment ahhoz a Hahn Gyula pékmesterhez, aki még Baján édesapjuk üzletében dolgozott. Két évi Bátaszéki élet után Kaposvárra költöztek, ahol jol vezetett sütöüzemük volt. Hahn Gyula Szekszárdon született 1883-ban és meghalt Kaposvárott 1956.VIII.29. Az özvegy ma is ott lakik államositott üzemük egy hátsó kis szobájában, majd késöbb Ilona lányánál (Tóth h.v.10). Tadics Anna 1975.IX.11.-én halt meg 90 éves korában Kaposvárott.

Gyermekeik:

1. Gyula sz. 1907.VI.13
2. Ilona sz. 1914.IV.27

I.2.a.5. Tadics Ilona, korán elhalt.

I.2.a.6. Tadics Benö, Baján és Bonyhádon végezte gimnáziumi tanulmányait, a pécsi szemináriumban teologiát. 1915.V.26. pappá szentelik és sokáig a pécsi püspöki környezetben müködik. 1940-41-ben Szakályban, 1941 óta pedig Döbröközben esperes plébános. 1965 óta apátplébános. Meghalt: 1973.XI.10, eltemetve a Döbröközi temetöben.

1.2.c.1. Rimler Margit, katolikus, polgári iskolát járt, jól zongorázott. Meghalt a Baján is dühöngö ugynevezett spanyol influenzában. A Rókus temetöben lévö sirboltban nyugszik.

1.2.c.2. Rimler Hermin, nevét 1930-ban Rákos-ra magyarositotta, katolikus, ö is a bajai zárda polgári iskoláját végezte el. Már 16 éves korában hivatalba került. Férjhez ment 1936.VI.16.-án Nagy András városi fömérnökhöz, 1938-ban házat épitettek a Rókus u.7.b. szám alatt.

Gyermekeik:

1. András sz. 1939.I.5.
2. Eszter sz. 1940.X.8.

1.2.c.3. Rimler Klotild (Lili), ugyanugy végezte iskoláit, mint testvérei. Férjhez ment 1926.XI.24-én Komosi Ernö ref. Lelkészhez és ezzel kapcsolatban áttért a református vallásra. Drávafokon élt boldog családi életet, sulyos szenvedések után bekövetkezett haláláig, 1951.VII.8.-ig. A Drávafokoi temetöben fekszik. Komlosi Ernö 1896-ban Erdélyben született, özvegyülése után Lili hüséges és joságos ápoloját, Erzsikét vette feleségül.

Gyermekeik:

1. Ernö sz.1928.III
2. Péter sz. 1938.II5.

I.2.c.4. Rimler Ilona, szintén Rákos-ra változtatta nevét, a zárdai polgári iskola után ovonöképzöt végzett Hódmezövásárhelyen, aztán Baján müködött, mint ovonö. Férjhez ment 1935.IX.11.-én Bellovits Imre okl. Gazdához, aki Zomlinban (Bihat megye) volt intézö a nagyváradi káptalan birtokán. Ilus elsö terhessége alatt vesezavarokat kapott és ebbe belehalt a debreceni klinikán. Baján a családi sirboltban temették el. Imre késöbb ujra nösült, elvette Martos Lujzát, akitöl három gyermeke született. Imre is meghalt 1958-ban.

I.2.c.5. Rimler Magda, nevét nem változtatta meg. A zárdai polgári iskola után magántanulóként végezte a gimnáziumot a bajai cisztercita gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett 1927-ben. Mint gyógyszerész Baján müködött és férjhez ment Dr. Hévizy Tivadar orvoshoz. 1944-ben Hévizy katonai szolgálatban volt és alakulatával együtt a visszavonuláskor Németországba került, hová feleségét is magával vitte. Kint is maradtak és 1952-ben átmentek az Egyesült Államokba, ott élnek ma is. Gyermekük nincsen.

I.2.c.6. Rimler József, (Duci), Rákos-ra magyarositott. A hat testvér az egyetlen fiu. Baján végezte a gimnáziumot. Édesapja után evangélikus vallásu. Szegeden 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait és 1936-ban tette le az ügyvédi vizsgát (nem pontos dátumok). Baján önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott. Feleségül vette Pflug Herminát, aki mohácsi származásu családból való volt. 1944-ben katona sogorukkal ök is nyugatra mentek és már rövidebb németországi tartózkodás után 1949 öszén átkeltek Amerikába, ahol jelenleg is élnek. Evangélikusok.

Gyermekeik:

1. Hermina sz. 1945.V. Hirschberg
2. Klára sz. 1947.II Hirschberg

———-

Pekár Lajos, Moholon született, még kisgyermek korában valami betegség következtében megvakult, volt a vakok intézetében is és 1917-ben Furkó pusztán meghalt tüdöbajban.

Pekár Béla, Moholon született. Tanitó lett és kezdettöl fogva Fadd volt müködésének a helye. Felesége Marosi Julia, akit 1927-ben vett el feleségül. Pekár Béla 1961-ben szivbajban halt meg.

Gyermekeik:

1. Erzsébet, sz. 1928.VII.8 Szekszárd

B. Kornél sz. 1929.IX.14 Szekszárd

C. Lajos sz. 1930.XII.12 Szekszárd

I.2.e.3. Pekár Mária még születésének évében meghalt.

I.2.e.4. Rimler István, törvénytelen gyerek, édesanyjának már özvegységében született. Lelencházban neveltette, mert ott a pusztán fölöttesei elött röstelte. Szabómester lett édesanyjával késöbb rendszeresen összejött, Párizsba került ki és ott nyoma veszett.

—————

I.2.g.1. Lendvai József, Kalocsán végzett tanitó lett. Kelebián is tanitott, de véglegesen Madarason telepedett le. 1930.VIII.18.-án elvette Csákovics Ilonát. Idegbetegségéböl ránehezedö bénasága ellenére is nagy akaraterövel végzi tanitási munkáját. 1964.X.24.-én a szegedi klinikán saját akarata szerint végrehajtott súlyos nyakszirt operáció után meghalt. Elhamvasztás után XI.29.-én Baján a Kálvária temetöben eltemették.

Gyermekeik:

1. Lajos sz. 1933.VII.7. Baja mh. 1965 Baja
2. Ilona sz. 1939.XI.1. Tompa mh. Budapest

Lendvai Ilona, férjezett Gögös Edéné volt.

I.2.g.2. Lendvai Teréz, Kalocsán tanitóképzöt, majd Budapesten tanárképzöt végzett (1928). Többfelé tanitott. Férjhez ment 1930-ban Dóczi Ferenchez, de késöbb szétváltak. Lendvai Teréz nem ment ujra férjhez. Legutobb a bajai leánygimnázium igazgatója volt, 1962 óta nyugdijban. Férjhez ment 1973.VI.17. Dilla Dénes tornatanárhoz, Baja, Tinodi u. 12. Meghalt 1978-ban Baján.

I.2.i.1. Rimler János Aurél György (Iván) Baján született, a gimnázium után Pécsett végezte az egyetemen a jogot. Biró lett, mint édesapja. Birói pályáját azonban feladta, katolikus hitre tért és papi pályára ment. 1952.VII.13.-án szentelték pappá Veszprémben. Elsö miséjét Szentendrén mondta és ott müködik ma is, minden nehézséget leküzdve.

I.2.i.2. Rimler Anna (Anita) Baján született és 1930-ban Pécsett végzett tanárnö lett. Férjhez ment Gelléri Emil gimnáziumi tanárhoz. Szentendrén laktak és mindketten az ottani gimnáziumban tanitottak.

Gyermekeik:

1. Emil (Pucur) sz. 1944.XII.23 Kaposvár
2. Balázs sz. 1947.V.1 Budapest

A gyerekek édesanyjukkal Németországba mentek és ott maradtak. Apjuk viszont itt maradt.

—————–

A következö generáció már a gyerekeké.

I.2.a.1.a. Tadics (Tiszagáti) Dénes látszerész, Keszthelyen él családjával.

I.2.a.1.b. Tadics (Tiszagáti) István, pék italboltos Kaposvárott, nötlen.

I.2.a.1.c. Tadics (Tiszagáti) József, irodista Kaposvárt, családos egy gyerek.

—————

I.2.a.2.a. Tadics Dezsö, asztalosmester, Dezsö fiuk a pécsi zeneiskolát végezte

I.2.a.2.b. Tadics József, asztalos, pécsi zsolnay gyári munkás, nös

I.2.a.2.c. Tadics Ilona, meghalt

I.2.a.2.d. Tadics Benö, pék, Salgotarjánban gyári munkás, kétszer is nösült.

I.2.a.2.e. Tadics Anna , Kovács Sándor villanyszerelö neje Kaposvárt.

I.2.a.2.f. Tadics Irén, elöször katolikus házasságot nem kötve ment férjhez agyari Károlyhoz, aki kaposvári városi tisztviselö volt. Elváltak. Szöke Kálmán (sz. Szabadka, 1903.IV.28) mérnök felesége. Wien-ben selyemfonogyáruk van és egy fiu gyermekük.

————

I.2.a.4.a. Hahn Gyula, Holényira magyarositott, Bátaszéken született, Közgazdasági egyetemet végzett, késöbb átvette szülei kaposvári nagyforgalmu péküzletét. Elsö felesége, kitöl egy Zsuzsa nevü lánykája maradt, 1949-ben meghalt. Második felesége Molnár Mária, Döbröközben esküdtek. Most állami Gazdasági tisztviselö.

I.2.a.4.b. Hahn Ilona, Christ Miklósné, 1935-ben kötöttek házasságot, férje fökönyvelö, de Ili is állásban van. Gyermekeik: 1. Miklós, sz. 1940. 2. István, sz. 1940-ben. Kereskedelmi érettségis, most gyakornok az állami Banknál. Miklós bátyja pedig nehézipari villamosmérnöki szakon egyetemi hallgató.

———–

I.2.c.2.a. Nagy András, Baján született, Épitöipari technikum után 1957-ben a Müszaki egyetemre került, ahol jelenleg szigorló épitész hallgató.

I.2.c.2.b. Nagy Eszter, Bajai születés, Közgazdasági technikumot végzett, jelenleg a bajai Vizügyi Igazgatoságnál pénztáros és minden törekvése, hogy valamilyen más szakmában tovább tanulhasson.

———

I.2.c.3.a. Komlósi Ernö, Kiskunhalason végezte a gimnázumot, majd református lelkész lett. Pécsett segédlelkészkedett, ott megnösült, felesége Ilona. Kölkeden (Mohács mellett) kapott parokiát, négy gyermekük van: Klárika, 1956, Ernöke 1957, Zsuzsika 1959, Anikó

I.2.c.3.b. Komlósi Péter, Pécsett járt gimnáziumba, majd ö is református teologiát végzett és most segédlelkész Jászberényben. Völegény!

————–

I.2.c.6.a. Rákos Hermina, Detroidban tanuló, jó uszó, elsö bálja megvolt.

I.2.c.6.b. Rákos Klára, ugyanott tanuló, mindketten életrevaló derüs gyerekek.

————

I.2.e.2.a. Pekár Erzsébet, tanitónö Faddon, édesanyjánál él, hajadon.

I.2.e.2.b. Pekár Kornél, textil vegyészmérnök és jelenleg Szekszárdon a Közegészségügyi állomás vezetöje. Felesége Márta. Gyermek nincs.

I.2.e.2.c. Pekár Lajos, érettségizett, jelenleg Ausztráliában van.

————

I.2.g.1.a. Lendvai Lajos, idegbeteg szerencsétlen fiu, aki egészen jo tehetségü muzsikus lélek, de idegbaja évröl évre jobban elhatalmaskodik rajta. Jelenleg a bajai szociális otthonban van. Meghalt 1965-ben.

I.2.g.1.b. Lendvai Ilona, Közgazdasági technikumot végzett lányka, jelenleg egy épitöipari vállalat adminisztrátora. Gögös Edéné 1967-ben.

————

I.2.i.2.a. Gelléri Emil, otthon Pucur, vidám tanuló ifju Németországban.

I.2.i.2.b. Gelléri Balázs ugyanaz, mint bátyja, ugyanott: Kastl Amberg Opf.

———

Itt egyelöre vége a historiának.

Van azomban a kezemben egy összeállitás, melyet Rimler Iván adataibol szedtemössze és melynek nagy része a Rimler család m´sik (Nagyváradi) ágáról szól. A bajai Rimlereknek ezekhez csak hallomásbeli kapcsolataik voltak, egyik oldalrol sem történt eredményes közeledés a rokoni kötelek felélénkitésére. Rimler Iván szüleinek ezirányu levelezéséböl is ez tünik ki, hogy a másik ág tagjainak sincs sok sejtelmük a rokonság mikénti összefüggéséröl. Mindazonáltal, amit tudtam leirtam és most rendbeszedve lerakom.

1. Rimler Mátyás, feleség Ruzicska Krisztina. Mindnemü hely és évszám megjelölés nélkül.

Gyermekeik:

1. Mihály, felesége Varjay Mária, 1815 (évszám jelentése?)
2. Mátyás, adat nélkül
3. János, feleség: Rázsga Zsófia, 1816. (?) mh. 1820 (?)

4 Pál (1845) Rimler Krisztina (évszám és név jelentése?)

• Mária, adat nélkül

Az A.3. alatti János gyermekei:

1. János, sz. 1803, feleség Lang Erzsébet, pék Baján, mh. 1847.

B. Zsuzsanna, (Zuzi néni) adat nincs

C. Károly, sz. Nagylévárd 1824.IV.24. Nagyváradon ev. Lelkész, felesége Sztraka Emma sz. 1836.V.26 Béke´scsaba, házasság ugyanott 1856.X.21

D. Katalin, férjezett Kraybig Lajos altábornagy Szeged adat nincs

E. Pál, uradalmi föintézö gróf Apponyi György, f: Lindtner Amália.

A.3.a. alatti János gyermekei már helyesen e Rimler történet I.sz. Alatt!

A.3.b. alatti Zsuzsanna nem megy tovább adat nincs.

A.3.c. alatti Károly gyermekei:

A.3.c.1. Irén, adat nélkül nem megy tovább

A.3.c.2. Károly. 1914 elött Nagyvárad polgármestere, nincs adat

A.3.c.3. Gyula, erdészeti és borászati felügyelö

A.3.c.4. Pál, Eszterházi herceg erdöfötanácsos Sopron, felesége Mozer Irén, Pál mh. 1943.VII.4

A.3.c.5. Mária, Szabó Ákos postaügyi igazgató felesége Nagyvárad, Sal Ferenc u. 18

A.3.d. alatti Katalin, adat nincs, nem megy tovább

A.3.e. alatti Pál gyermekei:

A.3.e.1. Gyula, sz. 1847:X.7 nös Szilágyi Borbála, Külügyminiszteri titkár Wien

A.3.e.2. Mária, sz. Kondoros 1850.IX.13 férj Winkler Lajos, polgáriskolai igazgató, Nagyvárad, házasság 1872.IX.24 Békéscsaba.

A.3.e.3. Lajos, gróf Wenckheim uradalmi felügyelö, adat nincs

A.3.e.4. Matild, férj Gémesi Károly intézö, elsö férj Kvasz András ügyvéd.

A.3.e.5. Nina, operaénekes nö, férj Läufer Ede Wien, Nina mh. 1916.

A.3.e.6. Szilárd, gazdatiszt, adat nincs

A.3.a.3. alatti József adatai e történet elején, I.2. alatt találhatók.

A.3.c.4. alatti Pál gyermekei:

A.3.c.4.a. Paula, férj v. Lándorfalvy Sándor, adat nincs

A.3.c.4.b. Károly erdömérnök, adat nincs

A.3.c.4.c. László, adat nincs

A.3.e.1. alatti Gyula gyermekei: a. Olga, b. Julius, c. Malcello

A.3.e.2. alatti Mária gyermekei:

A.3.e.2.a. Winkler, magyarositva v. Képes-Harjay Szilárd, György, Nándor, Béla sz. 1884. Nagyvárad, mh. 1937 Debrecen. Felesége Göllner Aranka, Anna, Jolán sz. 1886. Házasság 1907 Sátoraljaújhely.

A.3.e.2.b. Winkler Lajos ügyvéd, más adat nincs

A.3.e.2.c. Winkler Márta ének-zeneszakos, lány maradt, több adat nincs.

A.3.e.6.alatti Szilárd gyermeke: Tibor nem megy tovább

A.3.e.2.a. alatti Winkler , v. Képes-Haralyi gyermekei:

A.3.e.2.a.1. v. András, ev. Sz. 1908 Sátoraljaujhely, feleség Schuszter Irén, gyermekük: Levente, sz. 1938

A.3.e.2.a.2. Szilárd, feleség Tersanszky Hedvig, gyerekek: Tamás 1939, Judit 1940

A.3.e.2.a.3. Judit, Mária, Klára sz. 1918. Férj: dr. Hadházy Béla, sz. 1902 közjegyzö. Gyerekeik: Pál 1938. György 1939, Zsolt 1941.

————–

Levelezés, melyek alapján a fentiek megerösitést nyernek:

1. Gémesi Károlyné, Rimler Matild 1915:VII.19 levele Reneé tantinak
2. Rimler Pál levele Sopronból 1941.VIII.15 dr. Rimler Ivánnak
3. Özv. Rimler Pálné levele Sopronbol 1944 körül János bácsinak.
4. Szabó Ákos (Rimler Mariska férje) ny. Püspöki igazgató 1944.II.18 levele. Ez tartalmaz egyedül pontos dátumokkal alátámasztott adatokat a nagyváradi Rimler Károlyról.
5. Minthogy a Szenc vagy Szenicz és Nagylévárdi lelkészi hivatalok eddig még nem kerestettek meg a Rimler János ös adatainak tisztázására, addig még nincs is fény deritve a két Rimler ág: a bajai és a nagyváradi közötti összefüggésre. Feltünö ugyanis az a nagy idökülömbség az A.3. alatti Rimler János gyerekeinek születése között. Nevezetesen János született 1803-ban és a testvérének feltételezett Károly pedig 1824-ben. Ez tisztázando volna. Annál inkább, mert Gémesiné levelében az itt jelzett Rimler Jánosról kérdezi a cimzettet: „Rimler János, férjednek (János bácsinak) nagyapja, jegyzö Pozsonyban (?) Rimler János gyermekeiként pedig Jánost és Irént emliti, senki mást. Irén nevü gyermeke pedig nem volt. – Végtére is a két ág közti összefüggést csakis egy Pozsonymegyei kutatás tudná tisztázni.

Baja, 1962. junius hó 17

Nagy András épitészmérnök

Baja, Rókus u.7.b.

Ifj. Nagy Andrásnak és Nagy Eszternek ajánlják szeretettel szüleik.

1962

————————————————————————————————————————————————————————

Nagy Andrásné szül. Rákos (Rimler) Hermin családjának adatai, anyai ágon.

• Fischer család

Az adatok a már itthon megvoltakon kivül különösen a bajai r.kath. Plébániahivatalból, a Gál családra vonatkozoan pedig Koszta István ref. Lelkésztöl származnak. Megjegyzendö, hogy sok adat a Rimler családnál nem volt, több elöbukkant adat pedig teljesen ismeretlen volt.

Email: info@rimler de

1. Fischer Sebestyén István (mh. Baja 1841.XII.24 68 évesen, tehát született 1773-ban) az elsö akiröl tudunk. Feleségének neve Hefele  Konstancia. De egyiküknél sem ismeretes a születési hely, idö, házassági hely és idö. Az 1800-as évek elsö tizedeiben kerülhettek Bajára, a kb. 1804-ben született lányuk, Franciska szerint tutajjal jöttek le a Dunán családostol Németországból, a Waldkirchen, Freiburgi B. mellett.

1.a. Fischer Franciska sz. Kb. 1804 (Anno viere) mh. 1899.I.1, 95 éves

1.b. Fischer Sándor sz. Kb.1814 mh. 1877.I.27 63 éves

1.c. Fischer József sz. 1807 Waldkirchen mh. 1884.XI.28

1.d. Fischer Frigyes

1.e. Fischer Sebestyén

1.f. Fischer Károly

1.g. Fischer Mária sz. 1823 mh. 1830.IX.21 7 éves

Az 1.a. alatti Fischer Franciska, Leffler Imre Felsösztiváni asztalos felesége, házasság 1832.II.5.

Gyermekeik:

1.a.1. Julia, minden adat nékül (Beke Imréné Bp) Baján halt meg.

1.a.2. Antonia (Tóni néni), mint leány kb. 70 éves korában halt meg, sirja a Rókus temetöben a Rimler családi sirnál.

1.a.3. István, legény maradt, adat nincs

1.a.4. József, redönymester Újvidéken, adat nincs

Az 1.b. alatti Fischer Sándor timár volt és 1943.X.30 feleségül vette Sámuel Máriát, apja Sámuel István bajai városbiró, lánya ugyancsak timár volt.

Gyermekeik:

1.b.1. Fischer Emma sz. 1843.XII.21 Baja mh. 1897.X.12 Mohol

1.b.2. Fischer Etelka Amália sz. 1845.I.16 Baja

1.b.3. Fischer Adél sz. 1846 Baja mh. 1908 Baja

1.b.4. Fischer István sz. 1846.XI.10 Baja mh. 1846

1.b.5. Fischer Mária Anna sz. 1848.I.23 Baja mh. 1929

1.b.6. Fischer Antonia Ágnes sz. 1849.IV.19 Baja mh.1852.XI.24

1.b.7. Fischer Sándor sz. 1854.II.13 Baja

1.b.8. Fischer Pál sz. 1855.IX.23 Baja mh. 1878 Boszniai okkupáció

—————-

Mielött a Fischer családot folytatnánk, beiktatkuj ide a Sámuel családról szoló tudomásainkat, mert ez több bajai rokon család anyai ágában szerepel.

1. Sámuel (Szamuel) István, Baja utolsó városbirája, timármester (Kádár) sz. 1782.XI.17. Baja, mh. 1869.III.11, 87 éves korában. Baján sirja a Rókus temetöben. Szüleiröl csak annyit tudunk, hogy Mátyás (mh. 1853.II.15) és Becker Borbála (sz. 1755. mh. 1829.IV.4) névre hallgattak. Házassa´g 1775.II.10. Elsö felesége Fessel Magdolna (mh. 1810.III.2). Házasság: 1809.I.24. Második felesége Dragin (vagy Dragich) Anna (sz.1792.X.4, mh. 1837.III.14). Házasságkötés: 1811.I.22. Dragin Anna szülei: Dragin Valentin (Bálint) sz. Kb. 1751 és mh. 1797.II.7 46 éves korában. Felesége Gibitz Teréz, akivel 1789:II.22-én kötött házasságot. Dragin Valentin szájhagyomány szerinte 110 éves kora nem áll. Nem is volna valószinü, hogy egy 1700 körül született ember 1789-ben, 89 éves korában házasodjék és gyerekei szülessenek, mert Dragin Annának volt még egy huga is Erzsébet, aki 1795.IX.22-én született: Gyermekei: Mihály 1790.X.4, Ferenc 1789:IX.11.